A Vulkánház tervezett helyszíne a Ság hegy lábánál található egykori iparterület, raktárváros Ság hegyhez legközelebb eső része. Ez a terület Celldömölk város Alsóság településrészének határában fekszik.
A terület különleges természeti értékei az egykori tűzhányók, amelyek lehetőséget nyújtanak a vulkáni működés megismertetésére, indokolttá teszik egy olyan„ismeretterjesztő-szórakoztató központ” létrehozását, amely lehetőséget ad „a magas szintű ismeretterjesztő-szórakoztató kikapcsolódásnak, lehetőséget adjon az aktív turizmus fellendülésének és a kistérség, beillesztve a térség egyéb idegenforgalmi szolgáltatásaiba, egy komplex turisztikai csomagot tudjon nyújtani, ami gazdasági fellendüléshez vezethet. Továbbá, elősegítse a kemenesaljai bazalt vulkánok, mint földtani örökség széles körben való megismerését és védelmét és a természeti értékek védelmén alapulva aktív szerepet játsszon a természettudományos ismeretterjesztésben és tudatformálásban, valamint az oktatásban.
Építészeti koncepció – gondolat párok – ellentétpárok
Helyszín
Hegy – völgy, lent – fent, közel – távol
Az épület a hegy lábánál, sík terepen helyezkedik el. A város felől érkező a hegycsúcsot megpillantva közeledik az épülethez, vezeti célja eléréséhez. Folyamatos viszonyítási pontként funkcionál a közeledő látogatóknak.
Az épület elhelyezésénél alapvető fontosságú elem volt a hegy, hegycsúcs és az épület optikai kapcsolatának segítése, megteremtése. A központba látogató útja során mindvégig figyelemmel kíséri a hegycsúcs látványát, egészen az épület bejáratáig. Autóbusszal, személyautóval, kerékpárral vagy gyalogosan érkező látogatók az épület előtt kialakított „kerten” keresztül jutnak az épületbe, ami a ráhangolódást hivatott megteremteni, miközben folyamatos rálátás nyílik a vulkáni krátert rejtő hegycsúcsra. Elképzelésünk szerint, ha a központ nem a hegytetőn kap helyet, akkor elengedhetetlen a szoros optikai kapcsolat megteremtése, az érthetőség, átláthatóság miatt. A látogatók tájékozódását segítheti, ha kapcsolatot tudnak teremteni a kiállítás és bemutató anyag tárgyával, „kézzelfogható” közelségbe kerül az egykori tűzhányó.
Ennek a kapcsolatnak fordított irányban is működnie kell, azaz a hegyről szemlélőnek legyen tájékozódási pont a Vulkánház, ötödik homlokzatként látványelem legyen a tetőfelülnézet.
A parkolófelület az élménypark beépítésével összhangban a terület északi részén a rézsű előtt kerülne kialakításra. Személyautók, buszok parkolására is alkalmas a terület, a területen megvalósuló további ütemek megvalósulásával bővülne a parkoló zóna is. A vulkánház megközelítése a parkoló mentén vezetett fasorral telepített sétányon keresztül északi irányból történne, hasonlóan az élménypark északi irányból való megközelítéséhez. Az élménypark és vulkánház közlekedési rendszerének összeegyeztetését a későbbi praktikus üzemeltethetőség miatt fontosnak tartottuk az épület telepítésénél.
A terület északnyugati pontján, a parkoló felől vezetett sétányon keresztül lép a látogató a „vulkán kertbe”, mely az épület szerves részét képezi. Kapuként formált épületrészen keresztül, amely méltó módon képes fogadni a látogatót.
Kerékpárral, gyalogosan a hegy felől érkező látogatók, kirándulók közvetlenül nyugati irányból is bejuthatnak az épületet övező parkba, itt megpihenve majd tovább a központba.
Az épület
Kint – bent, nyitott – zárt, fény – árnyék, sötét – világos,
Anyagszerű – anyagtalan
„Vulkán kert”
A kertnek, parknak, amely az épülettel szoros egységben működik fogadó funkciója, kapu funkciója van. Kiszakított tér a beépítetlen területből, funkcióval meghatározott tér, ugyanakkor közparkként, közösségi térként is működni tudó felület. Átmeneti tér, kapcsolat az épület és a hegy között. A kiállító tér folytatásaként képzeljük el, kültéri installációknak ad helyet, rendezvények befogadására alkalmas terület. Fedett nyitott tereivel egész évben használható felületté válhat. A tervezett térvilágítással továbbrajzolja az épület vonalait, a hegycsúcsról tekintve az épülettel egységben, egy kompozícióban jelenik meg.
A kültéri kiszolgáló funkciók, úgymint vizesblokk, kültéri büfé, kerékpártároló is ezen a területen, a körbefutó lemez alatt kaptak helyet.
Északi irányban az épület folytatásaként jelenik meg, a hegy felé kezeli a telek teljes szélességét, egyfajta „utcakép” jelenik meg.
A téren megjelenő anyagok, a nagytáblás beton térburkolat, a fapalló burkolat és a zöldfelület is a különböző funkciók befogadását hivatottak segíteni, az épület anyaghasználatával összhangban.
A kert intimitását a körbefutó tetőn kívül, a helyenként térfalként megjelenő fa lamellák biztosítják. Az acél lábakon álló könnyűszerkezetes tető táblás burkolata (Eternit építőlemez) homogén felületet képez.
„Vulkán ház”
Az épület alapgondolata is a heggyel való kapcsolatra épül. A Ság hegy irányában nyílik fel a homlokzat, a jellemzően zárt alsó épülettömeg. A hegycsúcsról kirajzolódó tömeg látványa ugyancsak fontos eleme a koncepciónak.
Az épülettömeg három logikai egységből épül fel. A kert felé nyíló alsó zárt tömb, a fénycsapdaként működő üvegtégla egységek és a fő funkciókat magukban rejtő tektonikus belső dobozok. A fény-árnyék hatások, a természetes megvilágítással bíró és sötét terek váltakozása jellemzi a belső teret. Az üvegtégla bevilágítók szórt fényt biztosítanak szinte a teljes épületben, ami alkalmassá teszi a teret kiállító funkcióra, oktatási tevékenységre. A tektonikus belső magok, a multimédiás technikának adnak helyet, virtuális tér jön létre a zárt tömbökben. A világos kiállító térben a belső magok is kiállítási tárgyakká válnak, izgalmas tér képződik a külső és belső héj között, ami az időszakos kiállítást fogadja be, egyfajta közösségi térként működhet. A világos kiállítótér fehér vakolt falai, csiszolt beton felületei és a belső magok corten acél burkolata közötti feszültség izgalmas élményszerű tapasztalást eredményezhet a térben. A belső magok átsejlenek az üvegtéglán, a kertből a nagyméretű nyílászárókon keresztül jelennek meg. Fényviszonyoktól függően megjelennek vagy eltűnnek az épületben.
A konferencia és „felfedező” terem megvilágítását ugyancsak az üvegtégla tömbök biztosítják, homogén fényviszonyokat teremtve. A fényjáték, mind a belső térből, mind a hegytetőről az épületre tekintve a födémbe helyezett bevilágító lencsék hatásától válik teljessé.
A „Verne-kabin”, „Vulkán-színház”, „Magmakamra terem”, „Tűzhányó-terem”,„Vulkánhorror” mind a belső zárt tömbökben kaptak helyet. A fogadótérben pénztár, ajándékbolt, ruhatár, lépcsőház, lift mellett olyan multimédiás felületek, amelyek ízelítőt adhatnak a később megtekintendő kiállításból, információval szolgálhatnak a látogatóknak.
Az irodablokk, üzemeltetési részleg közel a fő funkciókhoz a fogadótér mögé ékelődik be. A kiszolgáló funkciók, úgymint vizesblokkok, mozgáskorlátozottak által használható mosdó, WC, pelenkázó, személyzeti öltöző, tusoló, mosdó a pinceszintre kerültek, melyet lépcsőn és lifttel is megközelíthetünk. Erre a szintre került a szekrényes rendszerű értékmegőrző, csomagmegőrző, ami nagyon hasznos lehet iskolás csoportok érkezésekor. Ezen a szinten kaptak helyen a gépészeti helyiségek.
Anyaghasználat
Az épület külső anyaghasználatában kétféle anyag dominál. A téglaburkolat, ami az alsó épületrészen jelenik meg, „lábazatot” képezve a fölső homokfúvott üvegtégla bevilágító tömböknek. A nehezebb, statikus alsó tömeg fölött a légies, könnyed fejrész. Fontos az épület ötödik homlokzata a tetőfelülnézet, ami a hegytetőről megjelenő látvány. Karakteresen rajzolódnak ki a tetőbevilágító lencsék, kőzuzalék ágyban, az üvegtégla tömböt záró födémen. Az alsó tömeg téglaburkolata az alacsonyabb tetőrészen is megjelenik. A homogén felületet adó téglafalak a terület épületeit jellemző nagyfelületű kőfalaival keresik a kapcsolatot. Közelebbről a megjelenő tégla textúra emberléptékűvé teszi az épületet.
A belső térben a sima, tiszta felületek dominálnak, vakolt falak, csiszolt látszóbeton födémek, fehér öntöttpadló. A kétféle anyag találkozása a külső és belső határa.
A neutrális belső térben a „tektonikus” tömbök corten acél burkolata nagy hangsúllyal jelenik meg.
Szerkezetek
Az épület alsó tömege +3,50m-ig hagyományos falazott szerkezetű, 10cm hőszigeteléssel, átszellőztetve, téglaburkolattal ellátva készül. +3,50m-től a zárófödémig +7,50m-ig üvegtégla falszerkezet, acél tartószerkezettel. A zárófödém acél szerkezetű, 25 cm hőszigeteléssel, műanyaglemez vízszigeteléssel, kőzuzalék leterhelő réteggel. Az alacsonyabb tömeg zárófödéme monolit vasbeton szerkezetű, téglaburkolattal.
Tartószerkezetek
A következőkben részletezett műszaki tartalom esetleges nyertes pályamunka esetén további részletezésre, pontosításra kerül, amelynél a szerkezeti megfelelőségen túl kiemelt szempontnak tekintjük az építészeti megjelenéshez, formához, a régióra jellemző piaci helyzethez, a beruházói és a kivitelezői igényekhez igazodó anyaghasználatot, így a műszaki megoldások kismértékben változhatnak.
II. Vulkánmúzeum:
A tervezett létesítmény közel sík terepen helyezkedik el, két szint magasságú, részben alápincézett, lapos tetős épület. A létesítményt a továbbiakban bemutató tér és szociális rész megnevezéssel kívánom részletezni.
II.1 Bemutató tér:
A bemutató tér egy, két szint belmagasságú lapos tetős épületrész, amelyben a vulkáni tevékenység bemutatására szolgáló amorf formájú terek kaptak helyet. Az épület anyaghasználata vegyes, igazodva a terheléshez és az építészeti kialakításhoz, igényekhez. Az épület alsó a közlekedő födémszerkezet alatti, tehát egy szint magasságú része súlyosabb, tömörebb, míg a felső rész könnyed, filigrán szerkezetű.
Az alsó, közlekedő födémszerkezet alatti része vasbeton pillér – koszorú rendszerrel erősített falazott szerkezetű, téglaburkolattal. A felső rész az említett falazott falszerkezetre támaszkodó a tűzrendészeti előírásoknak megfelelő burkolattal ellátott acélszerkezetű oszlop – gerenda kialakítású, a felülvilágítók méretéhez és kialakításához igazodó szelemenrendszerre állított, a lapos tetős rétegrend teherhordó vázát képező trapézlemezes fedéssel.
Az épület merevítését a felső, közlekedő feletti részen az acélszerkezet szerkezeti elemeihez kapcsolódó szélrácsozással és hosszkötéssel, míg az alsó részen a közlekedő feletti monolit vasbeton födémszerkezet, továbbá hossz és harántfal – rendszer biztosítja.
A belső mezőben készítendő amorf formájú bemutató terek a geometriai igényekhez igazodó acélszerkezetű tárrácsként készülnek.
Az épületrész alapozása az altalajhoz és a terheléshez igazodó hagyományos síkalapozással készül. Amennyiben a teherhordó talajréteg nagy mélységben helyezkedne el, úgy szóba kerülhet a mélyítet tömbalapozás, vagy cölöpalapozás is.
II.2 Szociális rész:
A szociális rész kétszintes, alápincézett kialakítású épületrész, amelynek födémszerkezetei a pinceszint és a földszint felett előregyártott, vagy monolit kialakításúak a zárófödém hasonlóan a bemutató térhez acélszerkezetű, trapézlemezes fedéssel. A határoló falszerkezetek hagyományos falazott falszerkezettel készülnek a pinceszinten a földnyomás felvételére alkalmasan elhelyezett pillérrendszerrel. Az épületrész alapozása az altalajhoz és a terheléshez igazodó hagyományos síkalapozással készül. Amennyiben a teherhordó talajréteg nagy mélységben helyezkedne el, úgy szóba kerülhet a mélyítet tömbalapozás, vagy cölöpalapozás is. A bemutató tér és szociális rész közötti kapcsolatot síkalapozás esetén az alapozás lépcsőzésével, vagy a két alapozási sík különbségének áthidalására alkalmas talpgerenda készítésével lehet megoldani.
Külső fogadó tér – park:
Az ideiglenes rendezvények céljára fenntartott külső fogadó tér – park oldalhatárolására készítet kerítésrendszer tűzrendészeti előírásoknak megfelelő burkolattal ellátott acélszerkezetű befogott keretoszlopokra állított fa szerkezetű. A keretoszlopok alapozása az altalaj és a terheléshez igazodó síkalapozással készülhet. Amennyiben a teherhordó talajréteg nagy mélységben helyezkedne el, úgy szóba kerülhet a mélyítet tömbalapozás, vagy cölöpalapozás is.
Építészet:
Vezető tervező: Rétfalvi Donát Dla, Hutter Ákos Dla
Munkatárs: Simon Zsolt
Vezető tervező: Rétfalvi Donát Dla, Hutter Ákos Dla
Munkatárs: Simon Zsolt
